Bejelentkezés
Együttmûködési megállapodást írt alá a magyar és az orosz igazságügyi miniszter
Hivatalos megbeszélésük után együttmûködési megállapodást írt alá Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Alekszandr Konovalov orosz igazságügyi miniszterrel szerdán a Parlamentben. A dokumentum aláírását követõen Navracsics Tibor elmondta, a találkozó eredeti célja az volt, hogy a két tárca között 2003-ban létrejött keretegyezményt aktualizálják a 2012-2013-ra szóló cselekvési programmal. A megállapodás tehát ugyan a következõ két év konkrét tennivalóit tartalmazza, de megnyitja az utat a két ország közötti további együttmûködés elõtt is, mert több közös munkára van lehetõség, mint a keretegyezmény egyszerû aktualizálása - vélekedett. Remélhetõleg sok "együttmûködési forma valósul meg" az egyezmény alapján - fogalmazott, példaként említve nemzetközi konferenciák szervezését.
Váratlan: Sarkozy ma Németországba utazik
Váratlanul Németországba utazott Nicolas Sarkozy francia elnök - közölték szerda délután német és francia források. Értesülések szerint Sarkozy még az este Frankfurtban találkozik Angela Merkel kancellárral. A találkozón részt vesz az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde, Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) leköszönõ elnöke is, akit szerda este ünnepélyesen búcsúztatnak el. A meghívottak között van Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetõje, valamint a ma is nagy tekintélynek örvendõ volt német kancellár, Helmut Schmidt is.
Tényleg az utolsókat rúgja az euró?
Valószínûtlen, hogy a politikai döntéshozók legújabb tervei alkalmasak lennének az euróövezet alapvetõ problémáinak kezelésére és a közös valuta jövõjének biztosítására, ezért továbbra is kétséges, hogy az euró jelenlegi formájában fennmarad – vélekedtek a hétvégi EU-csúcs elé idõzített helyzetértékelésükben londoni elemzõk.
Nem ezt a háborút kellene a kormánynak megvívnia
A külföldi visszhang alapján nagyon rossz idõpontban vette elõ a kormány a jegybankelnök offshore-ügyét és élezte ki ismét a jegybank-kormány ellentétet. Londoni elemzõk negatívan értékelik az újabb "csatát", meglátásuk szerint a magyar kormány nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megvédje az országot az euróválság okozta fertõzéstõl.
Manipulálták a kamatokat? - Már Európában is vizsgálják a bankokat
Több európai nagybanktól kértek be dokumentumokat a brüsszeli hatóságok arról, hogyan határozzák meg hiteleik kamatát. A gyanú szerint a pénzintézetek szándékosan manipulálhatták a bankközi kamatlábat, hogy az ügyfelektõl is magasabb kamatokat szedhessenek be. Mfor.hu-háttér.
Kamu, hogy eladtuk a Spitzbergákon szerzett jogainkat
A korábbi híresztelésekkel ellentétben mégsem adta el a magyar állam a Norvégiához tartozó szigetcsoportra érvényes nyersanyag-kitermelési jogát, amit még egy 1920-as egyezményben szerzett. Bár a szerzõdést szerint Magyarország bányászhatna, vadászhatna és halászhatna a szigeteken, illetve a környezõ vizeken, illúziókat kerget, aki a Spitzbergákban látja a magyar gazdaság felemelkedésének zálogát.
Budait nem érdekli? Talicskával tolhatták ki a pénzt az egykori MÁV-cégbõl
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a napokban tett feljelentést a MÁV Hajdú Kft. privatizációjával kapcsolatban felmerült visszaélésgyanús ügyek miatt. Az elszámoltatási biztos abból a közérdekû bejelentésbõl indult ki, amelyet a hvg.hu-nak sikerült megszereznie. A dokumentum szerint mintegy 1,2 milliárd forintos kár érhette az államot, ám Budai ennél jóval kisebb összegû hûtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt fordult az ügyészséghez.
Új csúcson az államadósság
Az MNYP vagyon egy részének (1345 milliárd Ft) júniusi bevonása óta eltelt 3 hónap alatt a kormány 2000 (két ezer) milliárd (!) forinttal növelte a központi költségvetés nettó adósságát. 3 millió ember 12 évnyi megtakarítása vált ezzel semmivé és ért az államadósság új csúcsra. Féltünk rémisztõ lesz a szeptember végi adat, sajnos igazunk lett. A múlt hónap végén a nettó államadósság elérte a 20625 milliárd forintot. Soha nem volt ennyi.
Kibertámadást tervezett Líbia ellen az Egyesült Államok
A líbiai bombázások márciusi kezdete elõtt Washington fontolóra vette, hogy kibertámadást intéz Moammer el-Kadhafi azóta elûzött líbiai vezetõ légvédelmi rendszere ellen - írta a The New York Times amerikai napilap internetes oldala. A terv szerint informatikai szakértõk a líbiai kormány számítógépes hálózatának tûzfalain áthatolva ellehetetlenítették volna a katonai kommunikációs csatornák mûködését, illetve megakadályozták volna, hogy a radarok összegyûjtsék a rakétaindításokhoz elengedhetetlen információkat. Amerikai kormányzati tisztségviselõk és egyes katonatisztek azonban tartottak attól, hogy ez precedenst teremthet más államok, különösen Oroszország és Kína számára hasonló akciókra, valamint kétséges volt számukra, hogy rövid idõn belül kivitelezhetõ ez a támadás a támadás.
Történelmi csúcs: még soha nem volt ilyen drága
Emelte bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., ezzel mindkét üzemanyag ára új történelmi csúcsot ért el. Az emeléssel a benzin átlagára 398 forintra, a gázolajé 395 forintra nõtt. A Mol egy hete bruttó 4 forinttal emelte a benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. Link
Napi százmilliós pénzmozgás a CBA - Egymásért - ügyletben
A hatóságokat úgy tûnik, egyelõre nem érdekli, hogy 2006-ban és 2007-ben az egyik legnagyobb hazai üzletlánchálózat, a CBA mintegy 670 millió forintos támogatást adott az Egymásért Alapítványnak. Pedig a szerkesztõség birtokába került iratok szerint volt olyan eset, hogy a szervezet képviselõje kétszázmillió forintot emelt le készpénzben a számláról. A hatályos törvények szerint a számlavezetõ bank akár egy forint pénzmozgás miatt is tehetett volna bejelentést a hatóságokhoz, ám több jel is arra utal, hogy ez nem történt meg.